125 ÉVE SZÜLETETT REVICKY IMRE, A VILÁG IGAZA

Életek tízezreit mentette meg 1943–1944-ben Erdélyben Reviczky Imre, az első magyar, aki meg- kapta a Világ Igaza kitüntetést. Több országban tisztelik hősként a mai napig. Emléktáblája előtt születésének 125. évfordulóján, november 4-én Dr. Gór Csaba, a Fidesz II. kerületi frakcióvezetője, illetve Némethy Béla önkormányzati képviselő hajtott fejet a Mandula utcában. Reviczky Imréről, hőstetteiről, életéről unokájával, Reviczky Katalinnal beszélgettünk.

– 125 éve született nagyapja, Reviczky Imre, az első magyar, aki 1965-ben megkapta az izraeli Jad Vasem – Világ Igaza kitüntetését. Magyar katona- tisztként zsidó életek ezreit mentette meg 1943– 1944-ben Erdélyben, akkori szolgálati helyén. Mit mond a ma emberének a nagyapja hőstette?

– Olyan értékekről mesélnek a tettei, mint a hősiesség, a hazaszeretet, a lojalitás, a humanitás. Arra emlékeztetnek a tettei, hogy az egyik legborzalmasabb emberi találmány a háború. Ő ember volt az embertelenségben, egy valódi hős.

– Reviczky Imre a királyhelmeci járás kiegészí-
tő parancsnokaként már 1941-ben szembeszállt a zsidókra vonatkozó deportálási utasításokkal. Megállította az Ukrajnába induló, deportáltakkal teli vonatszerelvényeket, a vagonokból kiszabadított embereket pedig hamis születési igazolványokkal látta el, és hazaküldte őket. Mi vezette arra, hogy a saját és családja életét is kockára téve mentsen másokat?
Az emberszeretete. Mélyen vallásos ember volt, a hitével nem egyezett össze az, hogy tétlenül nézze, amint mások embereket pusztítanak el. Sokan aggatták rá a zsidómentő jelzőt, pedig ő egész egyszerűen a szenvedő embert látta mindenkiben, akinek próbált segíteni. Ezért a segítsé- gért sosem számított köszönetre. Úgy fogta fel: ő „csak” tette a dolgát.
– Hogyan tudta ezeket az embereket a tomboló világháború közepette megmenekíteni? 1942-ben vezényelték keletre, a 2. magyar hadse- reg alezredeseként. Ekkor már fia, a Bólyai Műszaki Akadémián végzett Reviczky Ádám – az én apám – is aktív tiszt volt, 1943-ban az orosz fronton tette a kötelességét. A vezérkar egy része szemében gyanússá vált nagyapám, így 1943-ban Nagy- bányára helyezték, ahol átvette a X. Közérdekű Munkaszolgálatos Zászlóalj parancsnokságát Hatásköre itt egész Észak-Erdélyre kiterjedt. Ez eleinte huszonnyolcezer, később majd negyvenezer besorozott munkaszolgálatos és csaknem gyerek- korú levente életét, sorsát meghatározó pozíció volt. Szolgálati helyére érkezve, zászlóalj parancsnoki hatalmával élve véget vetett a kegyetlenkedéseknek. Amikor felállították a gettókat, és megkezdődött a zsidók elhurcolása, saját felelősségre több ezer behívót küldött ki számára ismeretleneknek, hogy megmentse őket a deportálástól.

– Nagyjából hány embert mentett meg?
– Több tízezer ember köszönheti neki az életét. 1944 márciusában, amint a németek megszállták Magyarországot, a nyilasok gettókba zárták a zsidókat, megkezdődtek a deportálások. Nagyapám még ilyen körülmények között is mindent megtett, hogy minél több embert menthessen meg: az ún. SAS behívókat – melyek a munkaszolgálatra szóltak – a kijelölt gettókba is kézbesíttette, legalább háromezer embert mentve meg így a haláltáborba való elhurcolástól. Feloszlatta a már útra kész büntetőszázadokat, amelyeket Ukrajnába, a biztos halálba indítottak volna. Megtiltotta a behívott munkaszolgálatosok bántalmazását is, ellenőrizte, hogy megfelelően lássák el őket élelmiszerrel, orvosi kezeléssel. Elenállóként szembement a hivatalos parancsokkal.
– Mi történt vele a világháborút követően?
– 1949-ben nyugdíjazták, majd két évre rá a nyugdíjat is elvették tőle. Fizikai munkásként kereste a kenyerét, élete utolsó éveiben szenet lapátolt egy Vörösmarty utcai telepen. Kislányként lát- tam a szenespincéből hazajárni, fekete kezekkel, kopott kabátban. Soha egy rossz szót nem mon- dott. Mindig más elesettekkel foglalkozott. 12-szer kérvényezte, hogy adják vissza a nyugdíját, 12 elutasítást kapott. Nagyon fáj, hogy azokat a gazembereket soha senki nem vonta felelősségre tetteikért. A hivatalos rehabilitálására már csak halála előtt röviddel, 1956-ban került sor.

Vállalkozók a Polgári Értékekért Egyesület
Székhely: 1021 Budapest, Völgy utca 5/a 2. em.
Email: info@budaert.hu

A VCA-KP-1-2021/5-000238 és a VCA-KP-1-2022/4-001968 projekt a Miniszterelnökség és BGA Zrt. támogatásával valósul meg.