Beszélgetés Olajos Péter környezetvédelmi szakmérnökkel Budapest zöld tüdejéről
Több zöldterület és több vízfelület kell a városokba a klímaváltozás elleni harchoz – vallja Olajos Péter környe zetvédelmi szakmérnök, a CEEweb for Biodiversity nemzetközi civil szervezet elnöke, akivel a biológiai sokszínűség, vagyis a biodiverzitás megőrzéséről, a Budai-hegységben rejlő lehetőségekről, és a szelektív hulladékgyűjtés fejleszté- sének fontosságáról beszélgettünk.
Rengeteget hallunk a klímaváltozás- ról. Mi a relevanciája ennek a problé- mának városi környezetben, például itt, a fővárosban?
A klímaváltozásért természetesen elsősorban olyan globális tényezők felelősek, amelyekhez 8 milliárd ember járul hozzá. De kicsiben, a saját környe- zetünkben is tehetünk ellene. Össze- foglalóan azt lehet mondani: több zöld és több kék kell a városokba! Vagyis minél több zöldfelület, illetve minél több vízfelület szükséges – így növelhetjük az ellenállóképességünket a klímaváltozás- sal szemben.
Mi az, amit bárki, egyénileg megtehet a klímaváltozás hatásainak mérséklé- se érdekében?
Van természetesen mindenkinek személyes felelőssége is. Akinek van például saját kertje, ott is meg tud tenni néhány fontos lépést. Például: ne kínai, invazív fajokkal ültesse be a kertjét, ha- nem olyan őshonos növényekkel, ame- lyek ezeket a körülményeket jól bírják, jobban ellenállnak a klímaváltozásnak. Ne csupán füvet telepítsünk, amit vég- telen sok locsolással lehet megmenteni a kiszáradástól, hanem ültessünk fákat, cserjéket, így növelve mikrokörnyeze- tünk klímaellenálló képességét.
Budapest tüdeje a II. és a III. kerület. Hogyan lehet megvédeni otthonunk természeti értékeit az utánunk jövő generáció számára?
A II., a III. és a XII. kerület tartalmazza Budapest természetileg értékes terüle- teinek 98 százalékát. Ahhoz, hogy ez a környezetileg értékes rész megmaradhasson, sőt, fejlődhessen, az kell, hogy ezeket a területeket, amelyek sajnos most még széttagozottak az elmúlt évtizedek városfejlődése miatt, vagyis utak, villamossínek szabdalják, össze tudjuk kötni. Olyan ökológiai folyosókat kell létrehoznunk, amelyek összekötik az állatok élőhelyeit. Így tehetünk a biodiverzitás fejlődéséért.
Milyen lehetőségeket rejt a Budai- hegység?
A Covid-helyzet mutatta meg igazán, hogy mennyire felértékelődött Buda- pest zöld tüdeje. Ez a terület nyújtott sportolási, rekreációs lehetőségeket a főváros lakosságának. Ezt a felértékelt állapotot kellene megtartani. Látjuk például, hogy a Normafa milyen fontos fejlesztési projekt része, miközben a Hármashatár-hegy, amely legalább ilyen fontos természeti értékkel bír, még nem indult el ezen a fejlődési úton. Pár év vagy évtized múlva oda kell eljutnunk, hogy az egész Budai-hegység egy olyan fejlett rekreációs térséget jelentsen és ökológiai szolgáltatást nyújtson, amit Budapest megérdemel.
Az egyik legjelentősebb személyes célom, hogy segítsem a szelektív hulladékgyűjtés fejlődését Budán. Hi- szem, hogy ebben a lakosoknak minél könnyebben be kell tudniuk kapcso- lódni ahhoz, hogy valóban aktívak legyenek. Milyen jó példákat találunk erre Európa nagyvárosaiban?
Rengeteg a jó példa, mert Nyugat-Eu- rópa a hulladékgyűjtésben és -hasz- nosításban legalább 10 éves előnyben van a kelet-európai országokhoz képest. Fontos tudatosítani: nem elég begyűjteni a szemetet szelektíven, a szelektív hasznosítás tekintetében is előre kell lépnünk. Egyre több hulladékfajtát kell például bevonni
a szelektíven gyűjtött hulladékok körébe, például a textilt, a biológiailag lebomló hulladékot, a veszélyes hul- ladékot, amelyeket ugyanúgy házhoz menve kellene gyűjteni. Sűríteni kell a gyűjtőhálózatot is: sokkal könnyebben találjon az ember olyan helyet, ahol az üvegeit lerakhatja, a fémtárgyaitól megszabadulhat.
