Interjú a FIDESZ III. kerület 10. vk. or- szággyűlési képviselőjelöltjével.
Bús Balázs 13 évig volt Óbuda- Békásmegyer polgármestere, ko- rábban szociális alpolgármester. Szívügye volt a szociális, a kultu- rális és a sport területe, valamint a közösségépítés. Polgármester- sége azonban nem volt nehézsé- gek nélküli.
Hogyan vélekedik polgármesteri időszakáról, voltak nehézségek? Két év távlatából is úgy gondolom a rendszerváltás után a polgármes- terségem 13 éve volt a legdinami- kusabb időszaka Óbudának. Min- den szerencsésen alakult, bár az első 4 évben ellenzéki kormány volt, és abban az időszakban ráadá- sul minimális többsége volt a mö- göttem álló polgári oldalnak. Tehát együttműködésre voltam utalva.
A kezdeti időszakot két nagy küz- delem határozta meg. Az egyik a Szent Margit Kórház megszünte- tésének megakadályozása akkor, amikor sem a Kormánytól, sem a Fővárostól nem számíthattam tá- mogatásra. Mindezt egy gazdasági válság közepén, de végül a kórház visszakapta önállóságát.
A másik nagy kihívás a Faluház-pro- jekt volt. A közel 3000 embernek otthont adó panelház korszerűsíté- sét európai uniós, kormányzati tá- mogatásból, valamint önkormány- zati és lakossági részvállalásból valósítottuk meg. Ez a projekt va- lamennyi tanulságával együtt jel- képezi azt a környezettudatos és együttműködésre törekvő politikát, amelyet 13 éven át követtünk.
A jelentős változás 2010 után kö- vetkezett be. Varga Mihály minisz- ter és a kormány segítségével több, mint 23 mrd forintot nyertünk el a kerületnek. De a Tarlós István ve- zette főváros TÉR_KÖZ pályázatai is nagy segítség volt.
Mi jellemezte a kerületi fejleszté- seket és a vezetés stratégiáját? Egyrészt fontos a múlt, aminek alapján a jövő is felépíthető. Óbu- da kulturálisan egy erős városrész, ahol a modern és a jövő gondola- tai is megférnek. Másrészt a hala-
dás. Így elkezdtük a lakótelepek te- reinek újragondolását, mert a 70-es, 80-as években még tértervezéssel nem igazán foglalkoztak. Jan Gehl építész gondolatai inspiráltak ben- nünket, aki azt mondta, „az ember legfontosabb szükséglete a másik ember társasága. A tereinket pedig ez alapján kell újragondolni.” Ezért új közösségi tereket hoztunk létre, ami aztán elvezetett a közösségépí- téshez. Mi indítottuk el az ország- ban elsőként a közösségi tervezést. Milyen sikereket értek el kultúra és a szociális területen?
Utóbbin már alpolgármesterként elkezdhettem dolgozni. 2010-re az ország legkiterjedtebb és legátfo- góbb szociális rendszerét hoztuk lét- re. Számos díjat is elnyertünk.
A kultúra pedig a közösségépítés fontos eszköze. A rendszerváltás után elsőként nyitottunk új kultu- rális központot. A 3K – Kaszásdű- lői Kulturális Központ, a Csillaghe- gyi Közösségi Ház és az új idősek klubjai megnyitásával sok ezer em- bernek tettük elérhetővé a kultú- rát. Egyedülálló módon Békásme- gyeren könyvtárat is nyitottunk. De beálltunk az Óbudai Danubia Ze- nekar mögé is, amely fellépéseivel színesítette az országos hírű ren- dezvényeinket. A kultúra mellett fontos volt a turizmus fejlesztése is, ezért létrehoztuk az Esernyős Kul- turális, Turisztikai és Információs Pontot. Tevékenységével sikerült a turistákat Óbudára csábítani.
A kerület sportélete is meghatáro- zó volt. Milyen szerepet szánt a tö- megsport-rendezvényeknek?
A sport is a közösségépítés eszköze. Célunk volt, hogy minél több óbuda- inak megadjuk a lehetőséget az in- gyenes testmozgásra, az egészséges
életmód kialakítására. Az Óbudai Sport Kft. tömegsport-rendezvényei mindenkinek lehetőséget kínáltak a sportolásra úgy, ahogy a 21 szabad- téri fitneszpark. Duna-parti kerü- letként támogattuk vízisport éle-
tet. Elindítottuk az ingyenes óvodai úszásoktatást, és korcsolyaoktatást. Sajnálatos, hogy a baloldali vezetés a pezsgő sportéletet is leépítette. Milyen fejlesztéseket tart szükség- szerűnek Óbudán?
Elsősorban az együttműködést emelném ki, mert enélkül nem le- het eredményeket elérni, és a köz- hangulat szempontjából is nagy je- lentősége van.
A fejlesztéseket illetően, a már 2019- ben is hangsúlyozott közlekedé-
si gondok megszüntetése az egyik legégetőbb. Az M0 befejezése a 10- es 11-es út között, a HÉV akadály- mentesítése, a szintbeli kereszte- ződések megszűntetése és a HÉV Békásmegyer és Rómaifürdő kö- zötti szakaszának lesüllyesztésének tervezése, az 1-es villamos meghosz- szabbítás az esztergomi vasútig. Nagyon fontos lenne az elkezdett panelrehabilitációs programot is folytatni, kibővítve egy jelentős zöld- fejlesztéssel, folytatni kell a megkez- dett egészségügyi fejlesztéseket, az iskolaépületek korszerűsítése csak- úgy, mint a pedagógusbérek rende- zése. Annak idején mi ezt megtettük, sőt az idei költségvetésnél is tettünk javaslatot a baloldali többségű veze- tésnek, de nem támogatták a peda- gógusok, az egészségügyi és szociá- lis dolgozók bérkiegészítését sem. Továbbá a kulturális fejlesztéseket
is folytatni kellene. Zichy-kastély és
a Hajógyári-szigeten tervezett kor- mányzati elképzelésekkel ez meg is fog valósulni. Parlamenti képviselő- ként ezeket szeretném előmozdítani. Mit üzen a választóknak?
Bízom benne, hogy az itt élők a jó- zan ész és Roger Scruton, angol kon- zervatív filozófus gondolatát követik majd, ami így hangzik: „Érezz lokáli- san, gondolkodj nemzeti szinten!”
